Még itthon Csíkban. -13 fok. Most pont arra gondolok, hogy odaát vajon lesz-e majd ékezetes betű, és hogyan fog esni a 40 fokos hőmérsékletváltás. Mindjárt jön Jónás, s akkor indulunk. Brassó, Bukarest, majd holnap reggel Otopeni. Aztán Isztanbul, Doha, Szingapúr... onnan meg nem tudom hova tovább. Kialakul.
Hátizsákom 8 kiló fényképezőgépestől, maláriatablettástól, de még így is tartok attól, hogy útitársaim kinevetnek miatta. Ejsze pionírtáborba készülsz? Mondják majd...
Ezt a blogot Kun Ágónak kell köszönni. Ha ő nem nyaggat, akkor soha nem készítem el. Persze majd nekem is kell köszönni, ha írok bele, de ennek gyakoriságáról, lehetőségeiről most nem tudok nyilatkozni. A keret adott, a többi... kialakul.
Drukkoljatok!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Drukkolunk :-)
VálaszTörlésPujsz